„Jön egy sárkány napkeletről, álmot hozó végtelenből, tűzet okád, Téged akar, de ne félj csak én küldtem egy jóéjt puszival.”

„Emlékül neked egy kis verset irok
Melyet szívemben titkolni nem tudok
Ebben a kis versen csupán csak arra kérlek téged
Úgy szeress te engem ahogy én téged”

Nem érdemes

Nem érdemes szerelmesnek lenni,

Sírni sok-sok éjszakán.

Nem érdemes remélni, s majd

Fájdalmasan felébredni.

Nem érdemes sírni,

Hisz akiért sírsz

Úgysem érti.

Mert netán félreérti, és azt hiszi, félsz talán.

S hogy mitől félsz?

Úgysem érzi.

Szerelmes vagy?

Úgysem kérdi

Biztatás

Egy óra, egy nap, egy hét,

Egy hónap, egy év.

Talán a tiéd is lehetnék,

Siess a szívem után, ha hódítani

Szeretnél,

Így a szívem kapuiján át is

Léphetnél,

Siess mert az idő megy tovább.

S újabb arcokat keres tán.

Az idő nekem sem kegyelmez ám,

Akkor sem, ha más vagy már,

A szeretetért szenvedj s harcoljál.

Ne álmodd az életet, hanem éldd az álmaidat!

Ha majd egyszer fájni fog a szíved,

S szemedből a bánat könnye hull,

Ne búsulj hisz mindig az a legszebb,

Ami meg nem valósul.

Az életben legszebb fiatalnak lenni,

Mindennek örülni, vidáman nevetni,

Ha sírnod kell akkor is nevess!!!

Ne gyűlölj senkit, mindenkit szeress!
Egy év hosszú, egy perc röpke, és mégis

egy röpke percben egy egész élet törhet össze!

Emlék

„Szedd a tavasz virágit

Egy csokorba össze

Rózsát is tégy ibolyát is,

Egyet-kettőt közbe

Tekints a csokorba

Látni fogsz a múltba

Emlékezz majd arra

Ki-e pár sort írta!”

"Megírom Neked, hogy mennyire szeretlek,
míg a szívem dobog , sohasem feledlek.
Most messze vagyok Tőled, messze távol,
de a szívem szeret, s megtalál bárhol!"